Amikor egy utazási iroda vagy egy légitársaság fizetésképtelenné válik, a hír után napokon belül ugyanaz a kérdés érkezik: „Van útlemondási biztosításom – ebből visszakapom a pénzt?” A válasz az esetek többségében nem, és ez nem a biztosító rosszindulata, hanem a termék logikája: a storno az utas saját, igazolt okból történő lemondására való, nem a szolgáltató eltűnésére. A pénz ilyenkor máshonnan jöhet vissza – az iroda kötelező vagyoni biztosítékából, a bankkártya visszaterheléséből vagy a felszámolási eljárásból –, és mindegyik útnak megvan a maga határideje és papírja. Alkuszként azt látom, hogy aki a stornóra vár, értékes heteket veszít; ez a cikk azt mutatja meg, melyik helyzetben hová érdemes fordulni.
- A storno az utas saját, igazolt okból történő lemondására való; a szolgáltató fizetésképtelensége a hazai feltételekben jellemzően nem biztosítási esemény, több feltétel kifejezetten kizárja.
- Utazási iroda csődjénél a 213/1996. Korm. rendelet szerinti vagyoni biztosíték – bankgarancia, biztosítás vagy letét – fedezi a hazautaztatást és a befizetett díj visszafizetését; az igényt a biztosítéknyújtónál kell bejelenteni a kormányhivatal közleménye szerint.
- Légitársaság csődjénél nincs kötelező biztosíték: csomagban vett jegynél az utazásszervező felel, kártyás fizetésnél a bank visszaterhelése a reális út, egyébként hitelezői igény marad.
Miért nem fizet a storno a csődre?
Az útlemondási biztosítás biztosítási eseményei a feltételekben tételesen fel vannak sorolva: a biztosított vagy közeli hozzátartozója betegsége, balesete, halála, otthoni káresemény, és egyes termékekben néhány további ok, mint a felmondás vagy az idézés. A szolgáltató – az iroda, a légitársaság, a szálloda – fizetésképtelensége a hazai feltételekben jellemzően nem biztosítási esemény, sőt több feltétel kifejezetten kizárásként nevesíti. A storno tehát arra ad választ, hogy Ön nem tud elutazni; arra nem, hogy nincs hová vagy mivel. Ugyanez igaz a járattörlésre: azt a légitársaság utasjogi kötelezettsége rendezi, nem a biztosítás – a határvonalról a storno fizetési szabályairól és a storno-tévhitekről szóló cikkben írtam. Van egy ritka kivétel: a nemzetközi piacon léteznek kiegészítők a szolgáltató fizetésképtelenségére, és néhány hazai termékben is előfordulhat ilyen elem; ha a feltételben nincs nevesítve, nincs rá fedezet, és ezt kötés előtt kell megnézni, nem a csődhír után.
Utazási iroda: a vagyoni biztosíték a válasz
Az utazásszervezőknek Magyarországon kötelező vagyoni biztosítékot tartaniuk. Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-a szerint a biztosíték bankgarancia, biztosítóval kötött biztosítási szerződés vagy banknál lekötött pénzbeli letét lehet, mértéke pedig az iroda árbevételéhez igazodik. A rendelet 10. §-a mondja ki, mire való: fedezetet kell nyújtania az utazók hazautaztatására, a kényszerű kint tartózkodás költségeire, valamint a befizetett előleg és részvételi díj visszafizetésére, ha az utazásszervező fizetésképtelenné válik. Ugyanez a szakasz rögzíti, hogy az utazó az igényét közvetlenül a biztosítéket nyújtó biztosítónál vagy banknál érvényesítheti, a biztosíték felhasználásához pedig a nyilvántartást vezető Budapest Főváros Kormányhivatala működik közre. A gyakorlatban ez így néz ki: a kormányhivatal közleményt ad ki a fizetésképtelenségről és arról, ki a biztosítéknyújtó; az utas a megadott módon és határidőben bejelenti az igényét, mellékeli az utazási szerződést, a befizetések igazolását és a lemondás vagy elmaradás dokumentumait; a biztosítéknyújtó a rendelet és a saját szerződése szerint fizet. Ha a biztosíték nem fedezi az összes igényt, a biztosítéknyújtó a rendelkezésre álló keretből teljesít, a fennmaradó részt pedig a felszámolási eljárásban hitelezői igényként lehet bejelenteni. Az utazási csomagra az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet is védelmet ír elő a fizetésképtelenséggel szemben, és tájékoztatást követel meg a biztosítékról – ezért szerepel az utazási szerződésben a biztosítéknyújtó neve. Fontos határ: a biztosíték az utazásszervezői tevékenységhez kötődik, jellemzően az utazási csomagra; aki az irodánál csak egy repülőjegyet vagy csak egy szállást vett, annak a helyzete más, és az irodánál érdemes rákérdezni, mire terjed ki a biztosíték.
Légitársaság: nincs biztosíték, marad a bank és a felszámoló
A légitársaságokra nincs az utazásszervezőkéhez hasonló kötelező biztosíték. Az uniós utasjogi rendelet (261/2004/EK) járattörlésnél visszatérítést vagy átfoglalást ír elő, de egy fizetésképtelen légitársaságtól ezt a gyakorlatban nehéz megkapni: a követelés a felszámolási eljárásban hitelezői igénnyé válik, amelynek kielégítése hosszú és bizonytalan. Ezért a három reális út a következő. Ha a jegyet utazási csomag részeként vette, a csomagért az utazásszervező felel, és rá a vagyoni biztosíték szabályai vonatkoznak – a repülés kiesése az ő teljesítési problémája, nem az Öné. Ha a jegyet bankkártyával fizette, a kártyatársaságok szabályai szerint a kibocsátó banknál kezdeményezhető a visszaterhelés (chargeback) arra hivatkozva, hogy a kifizetett szolgáltatást nem teljesítették; ennek határideje és feltételei kártyatársaságonként és bankonként eltérnek, ezért a csődhír után érdemes mielőbb a bankot hívni, és a jegyet, a törlésről szóló értesítést, a fizetés igazolását kéznél tartani. Ha a jegyet átutalással vagy készpénzzel fizette, marad a hitelezői igény bejelentése a felszámolónál, a felszámolási eljárás megindításáról szóló közzététel után. A csődtörvény szerint a követelést a felszámolás közzétételétől számított negyven napon belül kell bejelenteni a felszámolónak; a negyven napon túl, de száznyolcvan napon belül bejelentett követelést a felszámoló még nyilvántartásba veszi, de csak a határidőben bejelentett követelések után elégíti ki, a száznyolcvan napos határidő pedig jogvesztő – a bejelentéshez nyilvántartásba-vételi díjat is fizetni kell. Az utasbiztosítás itt annyiban léphet be, amennyiben a feltételben van „késés induláskor” vagy útmegszakítás fedezet, és a már megkezdett út kinti folytatása, a hazaút megszervezése költséget okoz – a feltételek azonban a légitársaság csődjét ebből is gyakran kizárják, és a kinti többletköltség a vis maior és a fedezet határairól szóló cikkben leírt logika szerint alakul.
Egy jellemző eset és a tanulsága
Egy jellemző eset – alkuszként találkoztam vele –: az utas az iroda fizetésképtelenségének hírére a stornó-igényét akarta benyújtani, mondván, ő mondta le az utat, mert nem akart egy bizonytalan szolgáltatóval utazni. A biztosító joggal utasította el – a lemondás oka nem volt a feltételben nevesített biztosítási esemény –, az igényt pedig a vagyoni biztosíték nyújtójánál kellett bejelenteni, a kormányhivatal közleményében megadott határidőig. A tanulság kettős. Egyrészt a csődhírre adott első reakció ne a storno legyen, hanem a kérdés: ki a biztosítéknyújtó, és mikor jár le az igénybejelentés határideje. Másrészt ha egy iroda még nem fizetésképtelen, csak bizonytalan, a saját kezdeményezésű lemondás a storno szempontjából továbbra is „kedvből történő” lemondás, az iroda lemondási díja pedig érvényesül; ilyenkor a biztosíték csak az iroda tényleges fizetésképtelensége esetén nyílik meg, a felhasználásához pedig a rendelet szerint a kormányhivatal előzetes hozzájárulása kell. A foglalási oldalak felugró „biztosításai” ezen jellemzően nem segítenek – mit tartalmaznak valójában, azt a platform-biztosításokról szóló cikk mutatja meg.
Mit tegyen – foglalás előtt és a csődhír után
Foglalás előtt: ellenőrizze a kormányhivatal nyilvántartásában, hogy az iroda bejegyzett utazásszervező-e, nézze meg a szerződésben a biztosítéknyújtó nevét, és kérdezze meg, az Ön által vásárolt szolgáltatásra kiterjed-e a biztosíték. Fizessen bankkártyával, ha teheti, mert az nyitva hagyja a visszaterhelés lehetőségét. Őrizze meg a szerződést, a visszaigazolásokat és minden fizetési bizonylatot egy helyen. A csődhír után: ne a stornóval kezdje; keresse meg a kormányhivatal közleményét, jegyezze fel az igénybejelentés határidejét és módját, állítsa össze a dokumentumokat, és bankkártyás fizetésnél párhuzamosan hívja a bankját. Ha már kint van, a hazaút az iroda csődjénél a biztosíték terhére szervezendő a kormányhivatal közleménye szerint, légitársasági csődnél pedig saját erőből, a költségeket dokumentálva. Ha a saját foglalásával kapcsolatban kérdése van, hogy melyik út nyitva áll, segítek, amiben tudok – a határidőket viszont a kormányhivatal, a biztosítéknyújtó és a bank szabja, és ezeket senki nem tudja utólag meghosszabbítani.
Kérdés a saját foglalására szabva? Kérjen ajánlatot – 20 perces díjmentes konzultáció, kötelezettség nélkül. Időpontfoglalás itt →
Források
- 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről – 2. § nyilvántartás (Budapest Főváros Kormányhivatala), 8. § a vagyoni biztosíték formái és mértéke, 10. § a biztosíték célja és az utazó közvetlen igényérvényesítése
- 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről – fizetésképtelenséggel szembeni védelem, tájékoztatás a biztosítékról
- 261/2004/EK rendelet – a légi utasok jogai járattörlés esetén (visszatérítés, átfoglalás)
- Budapest Főváros Kormányhivatala – utazási vállalkozók hatósági nyilvántartása, közlemények
