Lemondott repülőjárat, beteg gyerek, elhalasztott esküvő, vagy egyszerűen egy héttel arrébb tolt nyaralás: az utasbiztosítást ilyenkor sokan elfelejtik, pedig a kötvényen egy konkrét dátum áll. Az a kérdés, hogy visszajár-e a díj, illetve át lehet-e írni az időpontot, két időponttól függ: a kockázatviselés kezdetétől és attól, mikor szól a biztosítónak. Alkuszként azt látom, hogy a legtöbb csalódás abból ered, hogy valaki az indulás napja után, vagy egyáltalán nem jelzi a változást. Nézzük a Ptk. szabályát, a hazai feltételek gyakorlatát és a storno külön világát.
- A kockázatviselés kezdete előtt más a helyzet, mint utána: ha az út elmarad, a biztosítási érdek megszűnik és a szerződés megszűnik (Ptk. 6:454. §); a hazai feltételek ilyenkor jellemzően visszaadják a díjat – írásban kért törlésre, gyakran legkésőbb az indulást megelőző napig.
- A kockázatviselés kezdete után a díj jellemzően nem jár vissza; egyes feltételek időarányos visszatérítést vagy útmegszakításnál a fel nem használt napok elszámolását engedik – feltételfüggő.
- A storno külön logika: az útlemondási biztosítás díja a foglalástól viselt kockázat ára, ezért saját elhatározású lemondásnál nem jár vissza, és a storno csak a feltételben nevesített okokra fizet.
Két időpont, két szabály: a kockázatviselés kezdete előtt és után
A Ptk. 6:445. §-a szerint a biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott időpontban kezdődik – utasbiztosításnál ez a kötvényen szereplő kezdőnap. A Ptk. 6:454. §-a pedig kimondja: ha a kockázatviselés kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik. Az elmaradt utazás tipikusan ilyen érdekmúlás. A díjról a Ptk. biztosítási fejezete úgy rendelkezik, hogy a szerződés megszűnésének ilyen eseteiben a biztosító csak addig a napig járó díjat követelheti, ameddig a kockázatviselése tartott, az ezen felül befizetett díjtöbbletet vissza kell térítenie. A hazai feltételek ezt a gyakorlatban úgy töltik ki, hogy a kockázatviselés kezdete előtt írásban bejelentett igényre a teljes díjat visszatérítik – az egyik biztosító feltétele szerint legkésőbb a kockázatviselés kezdete előtti napon bejelentve, egy online felület tájékoztatója szerint az indulást megelőző nap éjfélig kezdeményezhető a törlés. Van feltétel, amely az elállást ahhoz köti, hogy igazolható legyen az utazás meghiúsulása. Éves bérletnél és sávos díjazású terméknél a szabály jellemzően szűkebb. A kockázatviselés kezdete után ugyanezek a feltételek már nem térítenek, vagy legfeljebb a fel nem használt napokra időarányosan – és csak a tartam vége előtt bejelentve. Az útmegszakítás – amikor kint kell hazaindulnia – megint más fedezet, erről az útmegszakítás-fedezetről szóló cikk ír.
Dátummódosítás: átírás vagy törlés és újrakötés?
A hazai gyakorlatban a kockázatviselés kezdete előtt írásban kért módosítás – új kezdőnap, névelírás javítása, tartam rövidítése vagy hosszabbítása – jellemzően kérhető az ügyfélszolgálatnál; sok online rendszer ezt technikailag törlésként és új kötésként kezeli, ami a díj visszatérítése mellett nem hátrány. Két ponton kell figyelni. Ha az eredeti kezdőnap már elmúlt, a módosítás jellemzően már nem lehetséges, csak a tartam meghosszabbítása – a kockázatviselés kezdetéről szóló cikk mutatja, miért. És ha az új időponttal a célország, a tevékenység vagy az utazók köre is változik, azt közölni kell: a közlési és változásbejelentési kötelezettség (Ptk. 6:452. §) az Öné, nem a biztosítóé és nem az alkuszé. A tipikus kötési hibák – rossz dátum, egy nappal rövidebb tartam, hiányzó sport-jelölés – listáját az utasbiztosítási kötési hibák cikk gyűjti össze.
A távértékesítés 14 napja: miért nem segít a rövid útnál?
Sokan a „14 napos elállásra” hivatkoznak, ha online kötöttek. A fogyasztói távértékesítés uniós szabálya – a fogyasztói jogokról szóló 2011/83/EU irányelvbe a 2023/2673 irányelvvel beillesztett, 2026. június 19-től alkalmazandó 16b. cikk – valóban 14 napos elállási jogot ad a távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekre, de ugyanez a cikk kifejezetten kiveszi alóla az egy hónapnál rövidebb tartamú utazási és poggyászbiztosításokat, valamint a hasonló rövid tartamú biztosításokat. A hazai szabály ugyanezt mondja: a távollévők között kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2025. évi XCIX. törvény – amely 2026. június 19-től váltotta a korábbi 2005. évi XXV. törvényt – 10. § (7) bekezdésének b) pontja szerint az egy hónapot el nem érő tartamú utazási és poggyászbiztosításnál nincs elállási jog. Egy tizenkét hónapos éves bérletnél a 14 napos elállás működhet, a már nyújtott szolgáltatás arányos díjának levonásával – a biztosító tájékoztatója és feltétele szerint; egy kéthetes nyaralás biztosításánál viszont nem az elállási jog, hanem az előző fejezet szabálya számít.
A storno-díj és a foglalás sorsa
Az útlemondási biztosítás a foglalás pillanatától viseli a kockázatot – ezért is kell foglaláskor kötni, ahogy azt a storno mélyben cikk bemutatja. Ha Ön saját elhatározásból mond le, az nem biztosítási esemény: a storno nem fizet, és a storno díja jellemzően nem jár vissza, mert a biztosító a foglalástól a lemondásig ténylegesen viselte a kockázatot – van azonban feltétel, amely a lejárat előtti napig írásban kért, igénymentességi nyilatkozattal kísért kérelemre a hátralévő időszak időarányos díját visszaadja. Ha viszont a teljes foglalást töröltetik még a storno kockázatviselésének kezdete előtt, egyes feltételek a díjat visszaadják az ezt megelőző napon bejelentett igényre. Ha az utazási iroda vagy a légitársaság mondja le az utat, a részvételi díjat nekik kell visszafizetniük, a stornónak ehhez nincs köze. És ha a célország a Konzuli Szolgálat nem javasolt listájára kerül, a biztosítók jellemzően kizárják a fedezetet, a storno nem fizet, de az utas-díj jellemzően visszakérhető – erről az utazásra nem javasolt térségek cikk szól. Módosított foglalásnál a stornót is át kell vezettetni: a fedezet a bejelentett foglaláshoz kötődik.
Mit tegyen, ha elmarad az út?
- Még a kockázatviselés kezdete előtt, írásban – e-mailben vagy az online fiókban – kérje a törlést vagy a módosítást, kötvényszámmal; a telefonos kérést is erősítse meg írásban.
- Őrizze meg a biztosító visszaigazolását; a díj visszatérítésének határidejét a feltétel és a biztosító ügyfélszolgálati tájékoztatója tartalmazza.
- Ha stornója is van és az ok a feltételben nevesített, ne a díjat kérje vissza, hanem jelentse a káreseményt a dokumentumokkal együtt.
- Ha a biztosító az időben kért törlés ellenére nem térít, először a biztosító panaszkezelése, azután a Pénzügyi Békéltető Testület az út – az MNB egyedi vitát nem dönt el.
Ha nálam kötötte a szerződést, a törlési vagy módosítási kérelmét továbbítom, és megnézem a feltétel vonatkozó pontját; a nyilatkozatot magát Önnek kell megtennie, és a bejelentés elsődleges útja a biztosító ügyfélszolgálata. Elakadt vagy vitás ügynél segítek, amiben tudok.
Kérdés a saját foglalására szabva? Kérjen ajánlatot – 20 perces díjmentes konzultáció, kötelezettség nélkül. Időpontfoglalás itt →
Források
- Ptk. 6:445., 6:452., 6:454. § és a biztosítási díjra vonatkozó általános szabályok (2013. évi V. törvény)
- (EU) 2023/2673 irányelv – a 2011/83/EU irányelv 16b. cikke (elállási jog, kivételek)
- EUB gyakran ismételt kérdések – díjvisszatérítés a kockázatviselés kezdete előtt és után
- EUB storno feltételek EUB2026-04ONS (25. pont – díjvisszatérítés)
- Alfa Európa-Szerte utasbiztosítás szerződési feltételek (2026) – elállás, díj visszatérítése
- biztositas.hu utasbiztosítás GYIK – törlés az indulást megelőző nap éjfélig
- Konzuli Szolgálat: utazásra nem javasolt térségek
- 2025. évi XCIX. törvény a távollévők között kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről, 10. § (1), (7) b) – elállás; egy hónap alatti utasbiztosításnál nincs
